A MINDENKI MAGYARORSZÁGA MOZGALOM

A L A P S Z A B Á L Y A (2019. március 4.)

 

I.AZ EGYESÜLET LÉTESÍTÉSE, TAGSÁGA

 Elhatározva a Mindenki Magyarországa Mozgalom Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

 1. § Az egyesület adatai

1)            Az egyesület neve:         Mindenki Magyarországa Mozgalom (továbbiakban egye-sület)

2)            Az egyesület rövidített neve:     MMM

3)            Az egyesület székhelye:  1137 Budapest, Szent István krt. 16.

4)            Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.  

 

  1. § Az egyesület célja és tevékenysége

1)            Az egyesület célja:

  1. a) a részvételi demokrácia erősítése,
  2. b) a helyi közéleti aktivitás előmozdítása,
  3. c) a magyar civil társadalom önszerveződésének támogatása,
  4. d) az egyesület alapértékeinek, különösen

-              a jogállamiság,

-              a korrupcióellenesség,

-              európaiság,

-              az önkormányzatiság,

-              az emberi jogok és az emberi méltóság védelme,

-              a szolidaritás és társadalmi igazságosság,

-              az összetartó Magyarország,

-              a fenntartható fejlődés eszméjének érvényre juttatása.

2)            Az egyesület elsődleges tevékenysége:

  1. a) civil társadalmi hálózat szervezése és működtetése,
  2. b) szakmai műhelyek létrehozása és működésük támogatása,
  3. c) szakpolitikai javaslatok bemutatása és megvitatása,
  4. d) az egyesület céljait támogató akciók szervezése,
  5. e) helyi közösségek jól működő gyakorlatainak terjesztése,
  6. f) az egyesület alapértékeit sértő eljárások feltárása,
  7. g) a jogsértő magatartások elleni küzdelem hatékony formáinak megtalálása.

 

  1. § Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1)            Az egyesület - céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében - gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, gazdasági társaságba tagként beléphet.

2)            Az egyesület együttműködhet minden állami, társadalmi, önkormányzati és gazdálkodó szervezettel, egyéb szervezettel és magánszeméllyel, amelyek és akik segítik az egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.

 

  1. § Tagdíj

1)            Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek, melynek éves összegéről a közgyűlés dönt.

2)            A tagdíjat megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

3)            Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan (teljes hónapokra) számított összegét, a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 31. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

  1. § Tagság

1)            Az egyesület tagja lehet az a 16. életévét betöltött természetes személy, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.

2)            Az egyesület tiszteletbeli tagjaivá választhatók – az elnökség által - azok a magánszemélyek, akik az egyesületnek kiemelkedő szolgálatot tettek.

 

  1. § A tagsági jogviszony keletkezése

1)            Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik.

2)            A megalakulást követően a taggá válás előfeltétele, hogy a tagjelölt - regisztrálásától számí-tott 3 hónapig – részt vegyen az egyesület tevékenységében. A tagjelölt vállalja, hogy va-gyoni hozzájárulással támogatja az egyesület tevékenységét (tagjelölti hozzájárulás). A tagje-lölti hozzájárulás mértéke a mindenkori tagdíj összege. A tagjelölti státusz az elnökség egye-di döntése alapján bármikor, indoklással megszüntethető. Az elnökség egyedi méltányosság esetén a 3 hónapos tagjelölti időszaktól eltekinthet.

 

  1. §. A tagsági jogviszony megszűnése

1)            A tagsági jogviszony megszűnik:

  1. a) a tag kilépésével;
  2. b) a tag halálával;
  3. c) a tag kizárásával;
  4. d) az egyesület megszűnésével.

2)            A tag tagsági jogviszonyát az egyesület operatív igazgatójához címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozat helyette operatív igazgatóhoz történő megérkezése napján szűnik meg.

3)            Az elnökség titkos szavazással, egyszerű többséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot:

  1. a) aki jelen alapszabály és a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít;
  2. b) akit bíróság jogerős szabadságvesztés büntetésre ítélt.
  3. c) aki tagdíj-hátralékot halmozott fel, és azt az operatív igazgató írásbeli felszólítása ellenére, az abban megjelölt nyolc napon belül nem fizette meg.

4)            A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytathatja le. Amennyiben az elnökség a kizárási eljárást megindítja, akkor a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát.

5)            A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül írásban közli az érintett taggal.

6)            A kizárt tag a kizárást kimondó határozatot 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróság előtt megtámadhatja.

7)            A tagkizárási eljárás részletszabályait az egyesület szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

 

  1. § A tagok jogai

1)            Az egyesület tagja jogosult:

  1. a) az egyesület tevékenységében részt venni;
  2. b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni;
  3. c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni;
  4. d) az egyesület irataiba betekintetni a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint;
  5. e) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban, az alapszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

2)            A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

3)            A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

4)            Az egyesület tiszteletbeli tagja jogosult:

  1. a) az egyesület tevékenységében részt venni;
  2. b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni.

 

  1. § A tagok kötelességei

1)            Az egyesület tagja:

  1. a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
  2. b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
  3. c) Köteles az egyesület alapszabályának, szervezeti és működési szabályzatának és a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
  4. d) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az operatív igazagatónak bejelenteni.
  5. e) Köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely sérti az egyesület érdekeit és jó hírnevét.
  6. f) Köteles a tagok irányában jóhiszeműen eljárni és tiszteletben tartani emberi méltóságu-kat, továbbá köteles kerülni az indokolatlan konfliktusokat.
  7. g) Köteles a vállalt tisztséggel járó feladatokat felelősségteljesen ellátni.
  8. h) Köteles az egyesület tevékenységével kapcsolatos információkat megtartani.

2)            Az egyesület tiszteletbeli tagja:

  1. a) Köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely sérti az egyesület érdekeit és jó hírnevét.
  2. b) Köteles a tagok irányában jóhiszeműen eljárni és tiszteletben tartani emberi méltóságu-kat, továbbá köteles kerülni az indokolatlan konfliktusokat.

 

II. AZ EGYESÜLET SZERVEI

10. § Közgyűlés

1)            A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

2)            Nem lehetnek a közgyűlés tagjai az egyesület felügyelő bizottságának tagjai, az egyesület operatív igazgatója és az egyesület operatív működtetésében résztvevő személyek. Amennyiben az érintett személyek az egyesület tagjai, tanácskozási joggal vehetnek részt a közgyűlésen.

3)            A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

  1. a) az alapszabály módosítása;
  2. b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. c) a tisztségviselők megválasztása, visszahívása;
  4. d) az éves költségvetés elfogadása;
  5. e) a tagdíj megállapítása;
  6. f) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
  7. g) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

3)            A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

4)            A közgyűlést haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül össze kell hívni, ha

  1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. b) az egyesület céljainak elérése veszélybe került;
  3. c) az elnökségi tagok többsége írásban kéri;
  4. d) a felügyelő bizottság írásbeli határozatával kéri;
  5. e) a tagok több mint fele - a cél és az ok megjelölésével - írásban kéri.

5)            A közgyűlést az elnökség, vagy az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze. A meghívót a szavazásra jogosult tagok regisztrált emailcímére elektronikusan kell megküldeni.

6)            Az elnökség, vagy az elnök, tanácskozási joggal meghívhatja a közgyűlésre az egyesület számára kiemelt fontossággal bíró szervezetek képviselőit vagy magánszemélyeket.

7)            A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

8)            Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhanglag hozzájárul az ülés megtartásához.

9)            A közgyűlési meghívót a tagok számára elérhető elektronikus felületen is közzé kell tenni.

10)         A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 3 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül – a meghívó kiküldésével azonos módon - közli a tagokkal.

11)         Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.              

12)         A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

13)         A közgyűlést az elnök vezeti. Az elnök a közgyűlés levezetésével más személyt is megbíz-hat.

14)         A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a szavazatszámláló bizottságot.

15)         A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni.

16)         A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

  1. a) az egyesület nevét és székhelyét;
  2. b) a közgyűlés helyét és idejét;
  3. c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
  4. d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
  5. e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

17)         A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott tag hitelesíti.

18)         A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel (a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével), nyílt szavazással hozza. Minden közgyűlési tag egy szavazattal rendelkezik.

19)         A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik.

20)         Egy tisztségviselő választásakor minden közgyűlési tag egy főre szavazhat. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül senki nem kapja meg az érvényes szavazatok több mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb sza-vazást kell tartani. Szavazategyenlőség esetén több jelölt is részt vesz a megismételt szava-zásban. A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz. Egyenlő-ség esetén sorsolás dönt.

21)         Több tisztségviselő egyidejű megválasztásakor minden közgyűlési tag annyi főre szavaz, amennyi a betöltetlen tisztségviselői helyek száma. Az ettől eltérő szavazatszámot leadó közgyűlési tag szavazata semmis. Megválasztottnak azokat a személyeket kell tekinteni, akik legtöbb szavazatot kapták a betöltendő helyek száma szerint. Amennyiben szavazategyenlő-ség miatt nem lehet valamennyi helyet betölteni, az egyenlő szavazatot kapott személyek kö-zött a szavazást meg kell ismételni. A megismételt szavazás eljárása megegyezik az előző kö-rös szavazáséval. Egyenlőség esetén sorsolás dönt.

22)         Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

23)         Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési dön-téshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

24)         A közgyűlés elektronikus szavazással is hozhat döntéseket. A szavazás eredményességének kritériumai megegyeznek az ülésen történő szavazással.

25)         A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és a határozat meghozatalát követő 8 napon belül - a meghívó kiküldésével azonos módon – közli a tagokkal.

26)         Négyévenként tisztújító közgyűlést kell tartani.

 

  1. § Elnökség

1)            Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.

2)            Az elnökség 7 tagból áll (elnök, alelnök, elnökségi tagok). Az elnököt és az elnökségi tago-kat a közgyűlés választja meg az egyesület tagjai sorából négy éves időtartamra.

3)            Az elnökségi tagság összeférhetetlen minden más, az egyesület alapszabályában nevesített szervekben betöltött tisztséggel.

4)            Az elnökség hatáskörébe tartozik:

  1. a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  2. b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  3. c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  5. e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  6. f) az elnök vagy az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  7. g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  8. h) törölve
  9. i) az egyesület szervezeti és működési szabályzatának és egyéb belső szabályzatainak elfogadása;
  10. j) . törölve
  11. k) . törölve
  12. l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
  13. m) a tagjelölti státusz megszüntetése vagy mellőzése;
  14. n) a tag felvételéről és kizárásáról való döntés;
  15. o) az egyesület kommunikációjának irányítása;
  16. p) bizottságok és munkacsoportok létrehozása;
  17. q) kampányidőszak bevezetése;
  18. r) együttműködésekről, egyéb szervezetek és magánszemélyek támogatásáról szóló döntés;
  19. s) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  20. t) az Alapszabály rendelkezéseinek értelmezése.

5)            Az elnökség dönt az operatív igazgató és az operatív igazgató közvetlen irányítása alatt dolgozó vezető munkatársak kinevezéséről és a kinevezésük visszavonásáról. Munkajogviszony esetén az elnökség dönt ezen személyek munkaviszonyának létesítéséről és megszüntetéséről.

6)            A kampányidőszak kezdetét az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választások várható időpontjára tekintettel, az elnökség határozattal állapítja meg. A kampányidőszak a választások időpontját közvetlenül megelőző legfeljebb 6 hónap lehet. A bevezetett kampányidőszak a választást követő napon automatikusan megszűnik. A kampányidőszakra vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza.

7)            Az elnökség köteles legalább évente egy alkalommal a közgyűlés előtt beszámolni tevékenységéről.

8)            Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább havonta egy alkalommal tartja.

9)            Az elnökségi ülést az elnök legalább 2 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval hívja össze. A meghívót az elnökségi tagok regisztrált emailcímére elektronikusan kell megküldeni.

10)         Az elnöknek 3 napon belül össze kell hívnia az elnökségi ülést, ha az elnökségi tagok többsége írásban kéri.

11)         Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

12)         Az elnökség határozatképes, ha ülésén az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 3 napon belül az elnökséget ismételten össze kell hívni. Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülés akkor határozatképes, ha azon legalább 2 elnökségi tag jelen van. A két elnökségi taggal megtartott ismételten összehívott elnökségi ülésen kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

13)         A szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha legalább 4 elnökségi tag jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásá-hoz egyhangúlag hozzájárulnak.

14)         Az elnökségi ülést az elnök vezeti. Az elnök az elnökségi ülés levezetésével más személyt is megbízhat. Az elnök vagy az elnökségi tagok többsége az elnökség üléseire - annak tárgykö-rére figyelemmel - további tagokat és egyéb személyeket is meghívhat.

15)         Az elnökség határozatait – ha az alapszabály vagy a szervezeti és működési szabályzat más-ként nem rendelkezik - jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Szava-zategyenlőség esetén a szavazást - egyszeri alkalommal - meg kell ismételni. Ismételt szava-zategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, aki személyében érdekelt a döntésben.

16)         Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza az egyesület nevét és székhelyét, az elnökségi ülés helyét és idejét, a napirendjét, a jelenlévők személyét, az elnökség döntéseit, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát. Az elnökség bármely tagjának kérésére a napirendi ponthoz tett hozzászólását vagy annak lényegét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az elnökségi jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető és az elnök hitelesíti.

17)         Az elnökség elektronikus szavazással is hozhat döntéseket. A szavazás eredményességének kritériumai megegyeznek az ülésen történő szavazással.

18)         Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül elektronikus úton, írásban közli.

 

  1. § Az egyesület vezető tisztségviselői

1)            Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.

2)            Vezető tisztségviselő az a 18. életévét betöltött tag lehet:

  1. a) akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták és
  2. b) akinek nincs tagdíjtartozása.

3)            A vezetői tisztségviselői megbízás négy évre szól.

4)            Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

  1. a) a megbízás időtartamának lejártával;
  2. b) a tagsági jogviszony megszűnésével;
  3. c) visszahívással;
  4. d) lemondással;
  5. e) a vezető tisztségviselő halálával;
  6. f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  7. g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

5)            A vezető tisztségviselőt a közgyűlés visszahívhatja, ha a tisztségéből származó feladatait nem látja el, magatartásával az egyesület céljainak elérését veszélyezteti, vagy az elnökség beszámolóját a közgyűlés nem fogadja el. Amennyiben a tagok több mint fele írásban kéri, az egyesület elnöke haladéktalanul intézkedik az elnökségi tag visszahívására irányuló közgyűlés összehívásáról. A közgyűlés a korábbi tisztségviselő megbízatási idejéből hátralevő időre választja meg az új tisztségviselőt vagy az új tisztségviselőket.

6)            Az egyesület elnökét csak bizalmatlansági indítvánnyal lehet visszahívni. A bizalmatlansági indítványt a tagok többsége írásban az egyesület elnökének javasolt személy egyidejű megjelölésével az elnökségnek nyújthat be. Bizalmatlansági indítvány benyújtása esetén a közgyűlést harminc napon belüli időpontra össze kell hívni. Amennyiben az elnökség a magadott határidőig nem hívja össze a közgyűlést, a felügyelő bizottság 30 napon belüli időpontra összehívja a közgyűlést. A közgyűlés a bizalmatlansági indítványt akkor támogatja, ha a közgyűlés határozatképes és jelenlévő tagok többsége az egyesület elnökét visszahívja, egyben az egyesület elnökének megválasztja a bizalmatlansági indítványban javasolt személyt, akinek a megbízatási ideje a korábbi elnök idejéből hátralevő időre szól.

7)            Elnökségi tag az elnökhöz, az elnök az elnökséghez intézett nyilatkozatával megbízatásáról bármikor lemondhat. A lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

8)            Az egyesület elnökét és elnökségi tagjait a közgyűlés közvetlenül választja.

9)            Az egyesület elnöke: 

  1. a) önállóan képviseli az egyesületet;
  2. b) előkészíti az egyesület együttműködési, támogatási megállapodásait egyéb szervezetekkel és magánszemélyekkel;
  3. c) önállóan jogosult rendelkezni az egyesület bankszámlája felett;
  4. d) kinevezi az egyesület alelnökét;
  5. e) előkészíti és vezeti az elnökség üléseit;
  6. f) előkészíti és vezeti az egyesület közgyűlését;
  7. g) ellát minden olyan feladatot, amelyet jogszabály, az egyesület alapszabálya és belső sza-bályzatai, a közgyűlés vagy az elnökség az elnök hatáskörébe utal.

10)         Amennyiben alapszabályban rögzített feltételek fennállnak, de az egyesület elnöke nem tesz eleget az elnökségi ülések vagy a közgyűlés előkészítésére vonatkozó feladatának, az alelnök – alelnök hiányában bármely, az elnökség által megbízott elnökségi tag – elláthatja az elnök ezirányú feladatait.

11)         Az alelnököt az elnök nevezi ki az elnökségi tagjai sorából. A megbízás érvényességéhez az elnökségi tag írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

12)         Az alelnök kinevezését az egyesület elnöke bármikor visszavonhatja, illetve az alelnöki megbízatásról az alelnök bármikor, az elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozattal lemondhat, amely nem érinti az alelnöknek az elnökségben fennálló tagságát.

13)         Az alelnök elnökségi tagsági megbízatásának megszűnésével az alelnöki kijelölése is megszűnik.

14)         Az egyesület alelnöke: 

  1. a) törölve
  2. b) önállóan jogosult rendelkezni az egyesület bankszámlája felett az elnök által meghatározott összeghatárig;
  3. c) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az egyesület elnöke megbízza;

15)         törölve

16)         Az elnök és az alelnök az elnökség döntéseinek megfelelően járnak el.

17)         Az elnök jogosult a hatáskörét érintő feladatok ellátásával bármely tagot megbízni és a meg-bízást visszavonni. A megbízás a megbízott részéről történő elfogadással jön létre. Az elnök a hatáskör átadásáról az elnökségi tagokat tájékoztatja.

18)         Az elnök és az alelnök az önálló és általános képviseleti jogukat nem ruházhatják át, csupán akadályoztatásuk esetén egyes konkrét ügyekben meghatalmazhatják az elnökség bármely tagját vagy az operatív igazgatót a képviselet ellátására.

 

  1. § Operatív Igazgató

1)            Az elnökség bármely tagja javaslatára, az elnökség összes tagja több mint felének szavazatával, határozatlan időre kinevezi az operatív igazgatót, aki az alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a közgyűlés és az elnökség határozatainak keretei között, irányítja az egyesület működését.

2)            Az operatív igazgató:

  1. a) kialakítja és vezeti az egyesület munkaszervezetét, a kommunikációs szervezeti egység kivételével;
  2. b) utasítási jogkört gyakorol a munkaszervezet tagjai tekintetében;
  3. c) önálló képviseletére jogosult az elnökség által meghatározott eljárások körében;
  4. d) önállóan jogosult rendelkezni az egyesület bankszámlája felett az elnökség által meghatározott összeghatárig;
  5. e) gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökségi hatáskörbe nem tartozó munkavállalók felett;
  6. f) javaslatot tehet az elnökségnek a közvetlen irányítása alatt dolgozó vezető munkatársak kinevezésére és a kinevezésük visszavonására,
  7. g) tanácskozási joggal részt vehet az elnökség ülésein és a hatáskörét érintő ügyekben önálló előterjesztést tehet;
  8. h) végrehajtja az elnökségi döntéseket;
  9. i) ellátja azokat a feladatokat, amelyekkel az elnökség vagy az egyesület elnöke megbízza;
  10. j) a tagság nyilvántartása;
  11. k) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  12. l) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése.
  13. m) betartja és betartatja az Alapszabály és az SZMSZ rendelkezéseit, a közgyűlés és az elnökség döntéseit;
  14. n) kötelező jelleggel tájékoztatja a közgyűlést és az elnökséget egy adott döntéstervezet és döntés végrehajthatóságáról.

3)            Az operatív igazgatói tisztség összeférhetetlen más, az egyesület alapszabályában nevesített szervekben betöltött tisztséggel.

4)            Ha az operatív igazgató a tevékenységét munkaviszony keretében látja el, felette a munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja.

5)            Az operatív igazgatót az elnökségi tagok többségének javaslatára, az elnökség összes tagja több mint felének szavazatával, új operatív igazgató kijelölésével egyidejűleg bármikor visszahívhatja. Az operatív igazgató a megbízatásáról bármikor az elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozattal lemondhat.

 

  1. § Felügyelő bizottság (FB)

1)            A felügyelő bizottság három tagból áll és független az egyesület egyéb szerveitől.

2)            Tagjait a közgyűlés négy évre választja meg.

3)            Elnökét a felügyelő bizottság saját tagjai közül választja. Ügyrendjét maga állapítja meg.

4)            A felügyelő bizottság tagi és elnöki tisztsége összeférhetetlen minden más, az egyesület alapszabályában nevesített szervekben betöltött tisztséggel.

5)            A felügyelő bizottság feladatai:

  1. a) Ellenőrzi az egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során az elnökségtől és az operatív igazgatótól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet.
  2. b) Betekinthet az egyesület könyveibe, irataiba, azokat megvizsgálhatja.
  3. c) Véleményezi az elnökség által készített éves beszámolót.
  4. d) Jelentést készít a közgyűlésnek az elnökség gazdálkodásáról.

6)            A felügyelő bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha:

  1. a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  2. b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  3. c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

7)            A közgyűlést - a felügyelő bizottság kezdeményezésére - az elnökségnek a 30 napon belül össze kell hívni. Amennyiben az elnökség ezt a határidőn belül nem teszi meg, a felügyelő bizottság a közgyűlés összehívására önállóan is jogosult.

8)            A felügyelő bizottság tagjai a közgyűlés és az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.

 

  1. § Összeférhetetlenség

1)            A testületek határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hoz-zátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, bármi-lyen más előnyben részesül, illetve a határozattal érintett ügyben érdekelt.

2)            Nem minősül előnynek a cél szerinti juttatások keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, valamint a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

III. AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

  1. § Az egyesület vagyona és gazdálkodása

1)            Az egyesület céljának megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet végezhet.

2)            Az elnökség az éves költségvetés alapján gazdálkodik, amelyet a közgyűlés fogad el.

3)            Az egyesület működéséhez szükséges bevételeket az alábbiak jelentik:

  1. a) tagdíj, amelyet a közgyűlés állapít meg;
  2. b) magán- és jogi személyek támogatásai, adományai;
  3. c) az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységéből származó bevétel;
  4. d) pályázati bevétel;
  5. e) egyéb bevételek.

4)            Az egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik.

5)            A vagyont pénz- és egyéb eszközök, ingó és ingatlan vagyontárgyak képezik.

6)            Az egyesület vagyonát a céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, a tagok részére nyereséget nem juttathat.

7)            A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és ráfordításait elkülöní-tetten tartja nyilván. Az egyesület vállalkozási tevékenységéből származó bevételének meg-állapítását a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységéről szóló hatályos jogszabá-lyok alapján végzi.

8)            Az egyesület az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a közgyűlés elé terjeszti elfo-gadásra a jelentést, amelynek részei:

  1. a) a számviteli beszámoló,
  2. b) a költségvetési és egyéb cél szerinti juttatások felhasználása,
  3. c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás.

9)            A beszámolót és a jelentést a közgyűlés - az elnökség előterjesztése és a felügyelő bizottság véleménye birtokában - egyszerű szótöbbséggel fogadja el.

10)         Az egyesület pénzügyi és anyagi tevékenységéért, kötelezettségvállalásaiért saját vagyoná-val, vagyona mértékéig felel. Az egyesület tagjai az egyesület tartozásaiért - a befizetett tag-díjakon túlmenően - nem felelnek.

 

  1. § .

 IV. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

18.§ Az egyesület megszűnése

1)            Az egyesület megszűnik, ha

  1. a) a közgyűlés az egyesület feloszlását kimondja,
  2. b) feloszlatják,
  3. c) más szervezettel egyesül,
  4. d) az egyesület szétválik,
  5. e) megszűnését megállapítják.

 

2)            Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyonról a közgyűlés rendelkezik, felszámolóként az egyesület volt ügy-intéző szerve, az elnökség jár el.

 

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

Kelt: Budapest, 2019. év. március hó 4. napján

 

Márki-Zay Péter elnök

s.k.

Bezárás

Súgó